Székesfehérvár központjától alig 5 km-re, a máriavölgyi lankákon áll a Bory-vár, Bory Jenő szobrászművész nem mindennapi alkotása.

A Bory-vár, e 20. században épült középkori erőd története 1912-ben kezdődött. A építész-szobrászmester ekkor vásárolta meg a szőlőhegyen a mintegy másfél holdnyi területet, melyen egy kis ház is állt. Ezt kezdte alakítgatni, bővíteni, és az épületegyüttes hosszú évek munkája során lett azzá, ami ma is: egy tornyokkal, bástyákkal és árkádokkal tűzdelt romantikus lovagvárrá.

Első lépésként a présházat varázsolta kényelmes, a családja számára megfelelő otthonná, melyhez szobrász- és festőműterem kapcsolódott.
A vár építéséhez 1923-ban kezdett hozzá, és kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1959-ben bekövetkezett haláláig – majd negyven évig folytatta a munkát. Mindent saját maga végzett: ő volt a tervező, a kivitelező mester, de az első időkben a segédmunkás is. A tervek nem a rajzasztalon, hanem menet közben készültek a művész fantáziájára, játékosságára és építészmérnöki gondosságára alapozva.

Mint művészt és mint mérnököt érdekelte a beton és annak széles körű alkalmazása. A vár tulajdonképpen egy kísérleti állomásnak is tekinthető: szinte minden, a kupolák, az ablak- és ajtótokok, a lépcsők, a párkányok, a szobrok, még az ereszcsatornák is betonból készültek. Az alkotó szavaival élve: „Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna.”

Az épületegyütteshez gyönyörű, virágokkal, fákkal, szobrokkal és egy kis medencével díszített kerten keresztül jutunk. Széles betonlépcső vezet a főépülethez, melyben a régi műteremből kialakított kiállítóterem és a leszármazottak által ma is lakott apartmanok találhatók.
Szobrokkal és festményekkel gazdagon díszített átjárókon és teraszokon át vezet utunk a vár legfestőibb részébe, a Százoszlopos udvarra, aminek mentén körbefutó árkádsoron és az árkádok feletti kilátófolyosón körös-körül a magyar történelem legfontosabb alakjai láthatóak – természetesen szobrokként.

De nemcsak a Százoszlopos udvaron, hanem a teraszokon, az épületekben és a kertben is bárhová nézünk, mindenünnen Bory Jenő neves művészekről és történelmi alakokról készített szobrai és festményei tekintenek ránk. Emellett számos művészi értékű mozaik, címer és dombormű is figyelmet érdemel.
A Bory-vár igazi kuriózum, egy ember, egy művész életen át tartó munkája, méltó emléket állítva a múltnak és a művészetnek.

A sűrű növényzet fölé meseszerűen magasodó toronyból éppen
csak a kiszabadítására váró királykisasszony hiányzik

Szőlőhegyen elterülve, mintegy másfél holdnyi területen áll a Bory-vár,
e 20. században épült középkori erőd

Romantikus udvart is rejt a tornyokkal, bástyákkal és árkádokkal tűzdelt lovagvár

A vár egész területén szobrok sokasága található: köztük a
magyar történelem legfontosabb alakjaié

Csodálattól lenyűgözve ámulunk a szobrokkal és festményekkel gazdagon díszített
termek és átjárók láttán

Eláruljuk e képrejtvény megoldását: a míves kidolgozású lépcső - melynek korlátja
a koronája - így fölülről nézve is gyönyörű látvány

E csodálatos, remek kidolgozású, lovagi címerrel díszített ablakon át érkező
napsugarak játékát a színes részletek bolondítják meg

Bory-vár, szobrászművész, szobrászmester, építész