A legkedveltebb falazóanyagok: a tégla, a bontott tégla, a pórusbeton építőelemek, a könnyűszerkezetes lakóházak

2011.04.11.

A tégla
Magyarországon a legelterjedtebb falazóelem vitathatatlanul a tégla. A kultúránkba erősen beágyazódott az „én házam az én váram” szemléletnek a mai napig ez felel meg a legjobban. A tégla az ember egyik legrégibb kísérője, majdnem olyan hosszú múltra tekint vissza, mint maga az emberiség. Nagyjából 9000 év óta használjuk. Az ős-téglát, az első agyaggombócot valószínűleg a fészekrakó madaraktól leste el az ember. Kezdetben a napon szárították, majd később, a fazekasság fejlődésével, a jobb minőség reményében kezdték kiégetni. Égetett téglát először Mezopotámiában használtak, időszámításunk előtt 4000 évvel. Hazánkba először a rómaiak hozták el. Hadjárataik alkalmával, ahol csak jártak, mindenüvé magukkal vitték a téglaépítőket. Csak az 1700-as évek környékén létesült az első saját téglagyárunk.


A legkedveltebb falazóanyagok: a tégla, a bontott tégla, a pórusbeton építőelemek, a könnyűszerkezetes lakóházakA tégla az egyik legtermészetesebb építőanyagunk. Gyártási folyamata az évszázadok folyamán alapvetően nem változott, pusztán folyamatosan finomult. A kibányászott agyagot először depókban pihentetik, ahol homogenizálódik. Majd adalékanyagokat kevernek hozzá, ami a megfelelő porózusság elérése céljából fontos, és ami a kiégetéskor távozik a téglából. Az így elkészített anyagot formára préselik, vágják, szárítják, végül kiégetik.
Hosszú múltja alatt a tégla számos méretben és formában került gyártásra. Mára a nagy- és kisméretű, nagy szilárdságú tégláról áttértünk a nagyméretű, nútféderes falazóblokkra, melynek üreges szerkezete és porózus anyaga egyre jobb hőszigetelő és hőtároló képességet eredményez.


A legkedveltebb falazóanyagok: a tégla, a bontott tégla, a pórusbeton építőelemek, a könnyűszerkezetes lakóházak


A tégla könnyen és gyorsan rakható, a felületképzéseket jól tűri, véshető, és a vésett felület jól helyreállítható. A külső és belső vakolat tökéletesen elzárja a falazatban lévő levegő útját, miáltal a hőszigetelése növelhető. A ma kivitelezői leginkább a 38 cm vastag nagyméretű falazóelemet használják, de szeles, hidegebb vidékeken ajánlatos a 44 cm-es nútféderes blokk is.
Nem mindig a legolcsóbb tégla a legjobb! Kérjük ki a kivitelező tanácsát, hogy melyik tégla törik kevésbé, melyikkel lehet könnyebben dolgozni. Ha kevesebb selejt képződik, a drágább tégla jobban megéri az árát.

Bontott tégla
Bontott téglával nem tudunk sokat spórolni, hiszen ez majdnem többe kerül, mint az új. Munkaigényes, következésképpen költséges mind a tisztítása, mind a rakása. Ráadásul csak a kemény, nagy szilárdságú, rosszabb hőszigetelésű tégla bontható jól. E mellé külön hőszigetelő homlokzatképzést kell alkalmaznunk, ami tovább növeli az árat.
A ma oly divatos, mediterrán vagy rusztikus hangulatú házak általában csak dekorációként viselik homlokzatukon a bontott téglát. A régi, uralkodók, majorságok és gyárak lenyomatos bélyegével ellátott darabok ma már komoly értéket képviselnek a gyűjtők körében.

Pórusbeton építőelemek
Az első homok alapanyagú pórusbeton falazóelemeket Svédországban fejlesztették ki az 1920-as években. Nálunk leginkább Ytong márkanéven ismert ez a jó hőszigetelő képességű és könnyen kezelhető anyag.
A termék alapanyaga kvarchomok, mész és víz, melyhez a kötéshez cementet, a pórusos szerkezet kialakulásához pedig újrahasznosított alumíniumpasztát adnak. Az alumínium hajtóanyag, hatására hidrogéngáz fejlődik, ami által apró, egyenletes buborékok keletkeznek a masszában. Az így elkészült, félig kemény elemeket méretre vágják, majd gőzérleléssel szilárdítják. Száradás után csak levegő marad a pórusokban. A millió, apró levegő töltötte buborék miatt hívják ezt az anyagot pórusbetonnak.
A levegőbuborékok miatt remek a hőszigetelő képessége, ezért gazdaságos, viszonylag olcsón kifűthető lakókörnyezetet teremthetünk vele, külön hőszigetelő anyag alkalmazása nélkül.
Egyszerű megmunkálni, bármilyen formára könnyen vágható, így a teherhordó falakon kívül homlokzati tagozatok, lizénák, párkányok, könyöklők, boltívek igen egyszerű kialakítására is alkalmasak. A nagy méretpontosságú és viszonylag nagyméretű elemek vékony fugával, szinte teljesen fugamentesen rakhatók, gyorsabb, könnyebb munkát garantálva. Nem elhanyagolható szempont, hogy mind a gyártásban, mind a felhasználásban egyaránt környezetbarát.

Könnyűszerkezetes lakóházak
A könnyűszerkezetes építési mód hazánkban is egyre nagyobb teret követel magának. Legtöbben a remélt alacsonyabb ár miatt választják, de tapasztalatunk szerint a jó minőségű könnyűszerkezetes épületek majd hasonló anyagi megterhelést jelentenek, mint hagyományos építésű társaik. Előnyük inkább a gyors kivitelezésben, készházak esetén az előre kiszámítható, garantált árban és a stabil minőségben rejlik.
A könnyűszerkezetes építés általános fogalom, egy könnyebb, gyorsabb technológiát takar, mely számtalan altechnológiát foglal magába a fa- és fémvázas épületektől kezdve a boronaházakon és gerendaházakon keresztül az egyéb szerelt technológiával készült épületig. Alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a helyszíni szerelésű épületeket és az előre gyártott panelos építésű készházakat.


A helyszíni szerelésű épületeknél először az épület fa vagy fém tartószerkezeteit, statikai vázát készítik el az építkezés helyszínén, majd ezt burkolva alakul ki a fal, illetve a födémszerkezet.
Az előre gyártott készház ismérve, hogy a külső és a válaszfalak, valamint a tetőelemek teljes magasságban, saroktól sarokig egy gyárban készülnek el; általában külső-belső hőszigeteléssel, beszerelt nyílászárókkal, villanyszerelésre előkészítve. Helyszíni munkaként csak a darukkal mozgatott óriási falelemek összeszerelése marad.
A tartószerkezet mindkét esetben jellemzően fa vagy fém. Nálunk talán a fa tartószerkezet a legelterjedtebb. Mivel szerves építőanyag, megfelelő hőkezeléssel és szárítással kell védeni a gombák és rovarok ellen, illetve természetesen az időjárás viszontagságaitól, az UV-sugárzástól, valamint a váltakozó nedvességhatásoktól.


Fémszerkezetes házaknál önmetsző csavarokkal összeállított, horganyréteggel bevont acélszerkezet a váz. Általában idegenkednek tőle, pedig nem látszik, nem kell vele nap mint nap szembesülni. Előnye, hogy az acél teljesen homogén anyag lévén nem csavarodik, nem repedezik, nem támadja meg rágcsáló. Súlya kb. 1/3-a a fának, esetében legfontosabb a megfelelő korrózióvédelem.


Bármely gyártóról, bármely szerkezetről vagy panelrendszerről legyen is szó, a falazat minőségét és ezáltal élettartamát alapvetően három szerkezeti elem határozza meg: a szerkezeti héjalások (fal borítóanyaga), a töltőanyag és a párazáró fólia.
A borítás anyaga lehet nehezen éghető fa alapanyagú, vagy nem éghető, gipszes alapanyagú építőlemez. A cementkötésű faforgács hátránya, hogy zsugorodhat, és ledobhatja magáról a festéket. A faforgácslap már megfelelőbb, de vigyázni kell, hogy ne tartalmazzon egészségre ártalmas kötőanyagokat. Ma a legelterjedtebb és legkorszerűbb a gipszkartonnál keményebb gipszrost lap vagy az OSB-lap használata. Ez utóbbit körültekintően kell kiválasztani, mert a létező hatféle, ránézésre teljesen egyforma OSB-lapból mindössze kettő alkalmas könnyűszerkezetes házak építésére.


Vannak olyan rendszerek is, ahol a külső homlokzatokra egy plusz tégla előfal kerül. Ennek leginkább pszichésen van jelentősége, hiszen általa az építtető úgy érzi, hogy téglából épült a háza. A hőszigetelést nem, de a hangszigetelést javítja.
A lapok közötti szigetelőanyagnak kemény anyagok nem felelnek meg. A rostos hőszigetelők általában zsugorodnak, a habanyagokkal pedig nem lehet a teret teljes mértékben kitölteni. Legmegfelelőbbek a szálas anyagok, a kőzetgyapot vagy az üveggyapot.


A párazáró fólia a lakáson belüli párától védi meg a faszerkezetet. Hiánya esetén a lakásból kiáramló pára átjut a falakon, eléri a szigetelésben az úgynevezett harmatpontot, és kicsapódik, így a váltakozó nedvességtartalom a teherhordó vázat folyamatosan károsítja. Beépítése nagyon fontos, sajnos sok nevesincs gyártó gyakran kihagyja az épületből, ami akár végzetes is lehet.
De nemcsak ez okozhat problémát. Ma Magyarországon sok könnyűszerkezetes építést vállaló cégnek nincs sem tapasztalata, sem minőségi bizonyítványa. Ha ezt az építési módot választjuk, feltétlenül győződjünk meg róla, hogy kivitelezőnknek van ÉMI-engedélye, ami nem csupán néhány beépített anyagra, hanem a gyártási technológiára, a rendszerre is vonatkozik. Nézzünk meg mintaházakat, folyamatban lévő építkezéseket, és kérdezzük meg tapasztalataikról a már elkészült házakban élőket.


Tévhit, hogy könnyűszerkezetes épület csakis típusház lehet. Itt is, mint bármilyen más építőanyag esetében tervezésnél szabadon szárnyalhat a fantázia. (Természetesen a technikai sajátosságok figyelembevételével.) A falakra mind kívülről, mind belülről bármilyen vakolat, kőborítás vagy egyéb dekoráció felhelyezhető. (Ha szükséges, a kő- vagy téglaborítás egy külön tartószerkezetre kerül.) Ugyanígy a tetőre is nemcsak bitumenzsindely, hanem bármilyen héjazat (kerámiacserép, nád stb.) kerülhet.


Ezen falak hőszigetelése (hőzárása) általában jobb a téglafalakénál, hangszigetelése hasonló. Egyetlen furcsasága, hogy a fal kopogtatásra érdekes kongással válaszol. Előnyként értékelhetjük viszont, hogy a későbbi esetleges átépítések, faláthelyezések sokkal kevesebb munkával és kosszal járnak.



Tetszett a cikk? Kérje hírlevelünket!

Értesüljön az elsők között a legújabb trendekről, inspiráló lakberendezési ötletekről.

Tetszett a cikk? Ossza meg!

A hatalmas ablakokkal megnyíló télikert átmenet a ház és a kert között. A délutáni lustálkodás, sziesztázás helyszíne. A sötét hajópadló és a világos falak kontrasztja a valóságosnál nagyobbnak mutatja az idillikus hangulatú helyiséget.

Svédországban, Göteborgban található ez a kétszintes, 132 négyzetméteres tetőtéri otthon, mely a megszokottól kissé eltérő alaprajzi kialakítást mutat.

Egy mutatós virágtartó, mely egyaránt használható a kertben és a lakásban.

Hovatovább kételkedni kezdtünk, hogy jó úton járunk, hiszen a faluközpontot már jócskán elhagytuk, a zegzugos utcácskákat kanyargós földút váltotta fel, amikor a sűrű növényzet közül előbukkant a terméskő kerítés.

Egy egzotikus szigeten töltött vakáció csak csodálatos lehet, de persze az sem mindegy, hogy milyen környezetben pihenhetünk.

1043 Budapest, Aradi utca 16.

Szaniterek, burkolatok és wellnesstermékek a minimál stílustól a klasszikuson át az extravagánsig.

3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.

Több, mint 30 éve a PVC ablak- és ajtóprofilgyártás élvonalában! Új 7 kamrás profilrendszer. Egyedülálló ár/érték arány! Mielőtt döntene, látogassa meg honlapunkat, hogy tudja, mi különbözteti meg egyik műanyag ablakot a másiktól!

1223 Budapest, Sörház utca 3.

17 éve a magyar piacon. Malayziai import rattan, vizijátszint, banánlevél nappali-, étkező- és hálószobabútorok. Müanyag rattan kerti bútorok. Kiegészítő kisbútorok. Rattan- és beépített bútorok gyártása, javítása. Tonettszékek javítása. Bambusz- és tengerifü tapéták, szőnyegek.

3200 Gyöngyös, Szurdokpart út 6-8.

Víz-gáz-fűtésszerelési anyagok. Kül- és beltéri burkolatok. Öntözéstechnika. Vasáruk. Gépek, szerszámok.

3200 Gyöngyös, Kőkút u. 11.

40 éve természetesen - MÁTRAPARKETT

© MInden jog fenntartva Otthonteremto.hu 2014